Vásárláskor hajlamosak vagyunk fizetés után átvenni a vásárolt árut, oda sem figyelve arra, hogy hova is tesszük, hova is kerül a vásárlást igazoló blokk. Aztán mikor otthon kibontjuk a szerzeményünket, vagy mikor első alkalommal használjuk, szembesülünk azzal, hogy hibás, szakadt vagy valami más probléma van vele. Mit is tehetünk ilyenkor?
Ha nincs az eladó által kiállított blokkunk vagy számlánk a termékről, akkor bizony semmit sem, hiszen nem tudjuk igazolni, hogy hol és mikor vettük azt. A bankkártyás vásárlásról szóló igazolás, ha esetleg kártyával fizettünk, nem elegendő a vásárlás igazolására. Szóval az első, hogy bármit is vásárolunk, figyeljünk oda arra, hogy eltegyük a blokkot a boltban, a második dolog pedig, hogy otthon pedig legyen valami fix helyünk, ahol gyűjtjük a vásárlásokkal kapcsolatos papírokat.
Ha van blokkunk, akkor személyes vásárlás esetén a szavatosság és a garancia (más néven jótállás) az két olyan jogunk, amelyekkel élhetünk, ha a vásárolt áru hibás.
Ha az áru nem hibás, csak nem tetszik, vagy nem megfelelő a méret, vagy csak meggondoltuk magunkat, akkor online vásárlás esetén, bizonyos feltételek teljesülése esetén, van még elállási jog is, azaz hogy adott időn belül az eladónak vissza kell vennie az árut és vissza ell fizetnia az árát, ez azonban személyes vásárlás esetén nem kötelessége az eladónak. Személyes vásárláskor nem véletlen, hogy jelezni szokták az eladók, hogy cserélhető-e az adott termék, és milyen feltételek esetén (ruházat esetén pl. elvárt, hogy a bolti címkék rajta legyenek az árun) - a cserefeltételek azonban ilyenkor az eladó döntésén múlnak.
Hibás áru esetén tehát az eladónak nincsen ilyen mérlegelési joga - ezekre az esetekre vonatkozik a szavatosság és a garancia. Nézzük most, hogy mit is jelent a szavatosság.
A szavatosság azt feltételezi, hogy a felmerült hiba a termék megvásárlásakor már fennállt, és ezért megy vissza a vevő az áruval az eladóhoz. Bár a szavatossági jog 2 évig érvényesíthető, azonban a jogszabályi előírások 6 hónapig a vevő "pártján" állnak, azaz ha a hiba 6 hónapon belül derül ki, akkor a vevőnek nem kell bizonyítania, hogy a hiba a termék megvásárlásakor is fennállt, hanem az eladónak úgy kell kezelni a helyzetet, hogy az fennállt.
Ebben az esetben tehát az eladó köteles kicserélni vagy kijavítani a hibás terméket. Fontos: nem az eladó, hanem a vevő döntheti el, hogy cserét vagy javítást kér! Ha a vevőnek csak a csere elfogadható, akkor az eladó nem ragaszkodhat a javításhoz. Ha a csere vagy javítás nem megoldható, vagy nem elfogadható a vevőnek (pl. ha csak cserére van mód, de az más színű termék lesz, mert már nem kapható a vásárolt színben a termék), akkor az árut az eladó vissza kell vegye, és vissza kell adja az árát. Kedvezményt is adhat az eladó utólag a szavatosság keretében, azaz a kiderült hiba miatt visszaadhatja az eredeti ár egy részét, ha a vevő a terméket szeretné mégis megtartani, és más megoldás nincs a helyzet kezelésére (nem cserélhető, nem javítható).
A szavatosságot nem szabad összekeverni a jótállással (garanciával) - ez utóbbit az eladó önként vagy jogszabályi előírások alapján vállalja, és míg a szavatosság lényege, hogy olyan hibára vonatkozik, amely a vásárlás pillanatában is fennállt, a garancia a jótállási időszak alatti meghibásodásokra is érvényes. Jó tudni: mivel a szavatosság két éves, ezért, főleg nagyobb értékű termékek esetén érdemes fejben tartani, mert lehet, hogy a garancia lejárt, de a szavatosság alapján még módunk lenne a felmerült hibát orvosoltatni az eladóval.
,GVH ,adathalász ,adatkezelés ,adatvédelem ,bírság ,bűntetés ,csalás ,csalók ,direkt és interaktív marketing szövetség ,facebook ,fogyasztó ,nyereményjáték ,online vásárlás ,promóció ,spam ,személyes adatok ,tisztelt vásárló program ,webshop ,átverés ,