Főoldal
(+36/1) 766-4554
(munkanapokon 9-17 óra között)
SPAM
Kezdőlap / Gyakori kérdések / Promóciók
Promóció

tvp_promocio

 
Szerző:DIMSZ - 2013-11-19 14:04:00

Az alábbi kérdésekre adott válaszokkal kapcsolatban elöljáróban szeretnénk kiemelni, hogy azok elsősorban a hatályos magyar jogszabályi környezeten alapulnak. Ennek megfelelően az alábbiakban rendelkezésre bocsátott információk kizárólag abban az esetben lehetnek irányadóak, amennyiben az adott élethelyzetre a magyar jog szabályai alkalmazandók (így pl. Magyarországon bejegyzett gazdasági társaság által magyar állampolgárok részére szervezett promóció kapcsán, vagy Magyarországon bejegyezett gazdasági társaság által üzemeltetett webáruházban történő online vásárlás esetén)

Promóció


1.) A promócióban való részvételhez kötelező elfogadnom a játékszabályzatot/adatvédelmi nyilatkozatot?


A promóciós játékok szervezői jellemzően valamennyi játékukhoz kapcsolódóan közzétesznek egy részvételi-, és játékszabályzatot, valamint, a játékban történő részvételhez szükséges adatszolgáltatással kapcsolatos adatkezelési tájékoztatót. Ezek a dokumentumok elsősorban a résztvevő játékosok érdekeit szolgálják, ugyanis egyrészről a játékszabályzat tartalmazza azokat az információkat, amelyek a játékban történő részvételre vonatkoznak (ki vehet részt, milyen feltételekkel, hogyan lehet nyerni, mi a játék mechanizmusa, mit nyerhetünk pontosan stb.). Másrészről az adatvédelmi tájékoztató ad arról információt, hogy mi történik az általunk regisztrált személyes adatokkal, kihez kerülnek azok, mennyi ideig lesznek kezelve, tárolva stb.


Tekintettel arra, hogy a játékszabályzat megismerése, megértése a játékos érdekeit is szolgálja, minden promóció esetén javasolt annak elolvasása, és ezt követően – ha szeretnénk részt venni az adott játékban –a szervező joga, hogy ezt a szabályzat elfogadásához kösse. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy amennyiben a játékszabályzat olyan kikötéseket, feltételeket tartalmaz, amelyek nem felnek meg a hatályos jogszabályi előírásoknak (így pl. a fogyasztók jogai tekintetében ellentmondásos, hiányos rendelkezéseket tartalmaz, vagy a szervező kizárja a felelősségét olyan esetekre, amikor egyébként ezt nem tehetné meg), úgy a szabályzat ezen rendelkezései érvénytelennek minősülnek, és nem lesz kikényszeríthető a játékos irányában.


Az adatvédelmi nyilatkozat elfogadása is szükségszerű egy olyan promóciós játék kapcsán, ahol adatszolgáltatás/regisztráció történik, ugyanis a hatályos adatvédelmi jogszabályi előírások alapján kizárólag abban az esetben kezelhet adatokat a promóció szervezője, ha ehhez beszerzi a szükséges hozzájárulásokat. A hozzájárulás beszerzése előtt az adatkezelő/szervező kötelezettsége az is, hogy megfelelően tájékoztassa a résztvevőket az adatkezelés részleteiről. A tájékoztatás, illetve a hozzájárulás beszerzése a regisztráció során, az adatvédelmi nyilatkozat elfogadásával (jellemzően a nyilatkozat mellett feltüntetett megfelelő mező kipipálásával) valósulhat meg. Természetesen amennyiben az adatkezelési nyilatkozat nem felel a hatályos adatvédelmi előírásoknak, úgy a hozzájárulásunk sem fog jogszerűnek minősülni.


Mindenképpen javasolt minden esetben mielőtt részt veszünk egy játékban elolvasni a játékszabályzatot, és az adatvédelmi nyilatkozatot is, ugyanis ezen dokumentumokból szerezhetünk részletes információt arról, hogy milyen feltételekkel veszünk részt egy játékban, illetve milyen feltételekkel bocsátjuk a szervező rendelkezésére a személyes adatainkat.


2.) Van lehetőség arra, hogy a promócióban részt vegyek, de adataimat reklámcélú megkeresésre ne használják fel?


A jelen kérdés kapcsán elsősorban azt szükséges tisztázni, hogy a promóciókat szervező cégeknek lehetőségük vannak arra, hogy – amennyiben az ehhez szükséges hozzájárulásokat jogszerűen beszerzik – úgy a játékban megadott személyes adatokat reklámcélból is felhasználják.


Abban az esetben, ha olyan promócióval találkozunk, ahol a szervező a részvételt a reklámcélú üzenetek fogadásához köti (azaz ez a hozzájárulás is feltétel a játékban történő részvételhez), úgy elsősorban azt szükséges vizsgálnunk, hogy a játékszabályzatban, vagy az adatkezelési útmutatóban találunk-e arra vonatkozó információt, hogy jogosultak vagyunk-e külön visszavonni a reklámcélú adatkezeléshez adott hozzájárulásunkat, anélkül, hogy ez érintené a játékban történő részvételünket, vagy sem.


Amennyiben ugyanis a szervező lehetőséget biztosít arra, hogy a játékra történő jelentkezés és az adatkezeléshez adott hozzájárulásunkat követően a reklámcélú engedélyünket akár azonnal visszavonjuk (és ettől függetlenül a játékban részt vehetünk), úgy elvileg nincsen jogi akadálya annak, hogy a regisztrációkor feltétel legyen az is, hogy a reklámcélú megkeresésekre vonatkozó mezőt is ki kell pipálnunk.


A probléma ott kezdődik, ha ténylegesen nem vehetünk részt a játékban anélkül, hogy reklámüzeneteket kelljen fogadnunk a szervezőtől. Ilyen esetben a reklámcélú megkeresések nem jogszerűek, hiszen a szervező a reklámcélú hozzájárulás visszavonását csak azzal a feltétellel engedi, ha elfogadjuk, hogy ekkor kizárhat minket a játékból.


Összefoglalóan a lényeg tehát, hogy a direkt marketing célú megkeresésekhez adott hozzájárulásunkat bármikor vissza kell tudnunk vonni mindenféle feltétel és jog elvesztése nélkül (akár a játék időtartama alatt), még akkor is, ha regisztrációkor be kellett pipálnunk az erre vonatkozó mezőt.


3.) A promóció lejárta után hol/hogyan kérhetem adataim törlését?


Jogszerű adatkezelés esetén a játékkal kapcsolatban rendelkezésre bocsátott adatokat a szervezőnek a promóció lejártát követően haladéktalanul törölnie kell az adatbázisából. Azaz mindenféle külön kérés nélkül erre sor kell, hogy kerüljön. Amennyiben szeretnénk meggyőződni arról, hogy az adatok törlése valóban megtörtént, úgy természetesen nincs akadálya annak, hogy a promóció szervezője által megadott (pl. a játékszabályzatban, vagy promóciós játék weboldalán közzétett) elérhetőségeken erre rákérdezzünk.


Egyebekben elképzelhető, hogy a játékra történő jelentkezéskor hírlevélre is feliratkoztunk, vagy hozzájárultunk ahhoz, hogy reklámcélú üzeneteket kapjunk a szervezőtől. Ilyenkor előfordulhat, hogy a játékot követően is kapunk értesítéseket, ajánlatokat, reklámcélú megkereséseket a játékban megadott elérhetőségeinkre. Ez esetben az egyes reklámüzenetek alján is fel kell tüntetni olyan e-mail és postacím elérhetőséget, amelyen az adataink törlését kérhetjük, illetve azt, hogy a továbbiakban részünkre ne küldjenek reklámokat. Amennyiben ilyen tájékoztatást nem találunk a levélben (megjegyezzük, hogy ennek hiánya jogszerűtlenné teszi a megkeresést), úgy a promóció weboldalán is célszerű lehet megnézni a játékszabályzatot, vagy esetleg a weboldal felhasználási feltételeket, annak érdekében, hogy felkutassuk a szervező elérhetőségeit.


4.) Nyertesség esetén milyen személyes adatokat tesznek közzé?


A jogszabály alapján ahhoz, hogy bármely személyes adatunkat az adott promócióval összefüggésben nyilvánosságra hozza a szervező, szükséges, hogy kérje az előzetes hozzájárulásunkat. Ennek megfelelően a játékszabályzatban mindig keressük az arra vonatkozó részeket, ahol a szervező arról ír, hogy nyertesség esetén pontosan mely adatainkat és hol teszi közzé. Például egy Facebook oldalon szervezett promóció esetén jellemzően a nyertes játékosok neve és Facebook profil képe szokott feltüntetésre kerülni a rajongói oldalon, vagy az adott játék alkalmazásának az oldalán. Egyéb online játékok esetén a szervező a nyertes játékosok nevét és lakcímét (csak a település megjelölésével) szokta közzétenni az adott weboldalon, ahol a játék lebonyolításra került. A közzétett adatok köre attól is függ, hogy a játékosoknak milyen adatokat kellett megadnunk a játékra történő regisztráció során, hiszen a szervező csak ezen adatok közül válogathat a nyertesek közzétételénél.


Abban az esetben, ha a játékszabályzatban nem találunk arra vonatkozó információt, hogy a nyertesek adatai közzétételre kerülnek-e, és ha igen mely adatok, és hol, úgy vegyük fel a kapcsolatot a szervezővel, és kérdezzünk rá erre a körülményre, mielőtt az adatainkat megadnánk. Előfordulhat, hogy a nyerteseket nem hozza nyilvánosságra a szervező, és a szabályzat ezért nem rendelkezik erről. Mindazonáltal ilyen esetben érdemes előzetesen tájékozódni.


5.) Joga van-e egy szolgáltatónak/kereskedőnek vagy a promóció szervezőjének kötelezni engem arra, hogy megadjam a személyes adataimat?


A promóciós játékok, illetve a szolgáltatás igénybevétele vagy egy webshopban történő vásárlás kapcsán nyújtott adatszolgáltatás minden esetben önkéntesnek minősül a hatályos adatvédelmi törvény értelmében. Azaz ilyen esetben sem a szervező/kereskedő által végzett adatkezelés, sem pedig a résztvevők/vásárlók által nyújtott adatszolgáltatás nem jogszabályon alapuló kötelezettség. Ilyen önkéntes adatkezelés esetén az adatkezelő (szervező, kereskedő, szolgáltató) adatkezelésének jogalapja az érintettek (résztvevők, vásárlók) előzetes hozzájárulása lehet.


Amennyiben a szervező/kereskedő az adatvédelmi törvénynek minden tekintetben megfelelően tájékoztatja a résztvevőket/vásárlókat az adatkezelés részleteiről (az adatkezelés céljáról, időtartamáról, a résztvevők adatkezeléssel kapcsolatos jogairól stb.), és az adatok kezelése egyébként is megfelel az adatvédelmi előírásoknak, úgy a szervezőnek joga van ahhoz, hogy a játékban történő részvételhez kérje az adatszolgáltatást is (illetve ugyanez a helyzet a kereskedők, szolgáltatók esetén is). Természetesen ilyen esetben kizárólag olyan adatok kérhetők be, amelyek feltétlenül szükségesek az adott promóció, illetve vásárlás lebonyolításához. Elsősorban ilyen adatoknak minősülnek a játékosok/vásárlók beazonosításához, a nyertesek értesítéséhez és a nyeremények vagy vásárolt termékek kézbesítéséhez szükséges adatok (név, lakcím, e-mail cím, telefonszám), amelyek nélkül a promóció vagy a vásárlás (számlázás) nehezen lenne megvalósítható, illetve lebonyolítható.


Alapvetően tehát, ha a szervező/kereskedő az adatvédelmi törvény szabályainak betartásával jár el, és csak az elengedhetetlenül szükséges adatokat megadását írja elő a játékban történő részvételhez, illetve a termék megvásárlásához vagy a szolgáltatás igénybevételéhez, úgy – amennyiben szeretnénk részt venni a játékban vagy terméket megvenni – ezen adatokat meg kell adnunk a szervező/kereskedő részére.


Mindig ügyeljünk azonban arra, hogy ha pl. promóciós játékok kapcsán olyan gyanús körülmények merülnek fel a regisztráció során, mint pl. különböző banki adatok megadása (bankkártya szám stb.), amelyek egyértelműen nem lehetnek szükségesek a játék szempontjából, úgy az adatainkat semmi esetre se adjuk meg, és, ha indokoltnak látjuk, vegyük fel a kapcsolatot az adatvédelmi hatósággal (http://www.naih.hu/).


Online és személyes vásárlás


1.) Hibás termékek, szavatosság és garancia


(a) Szavatossági igények


A termékvásárlás, illetve szolgáltatás igénybevétele kapcsán – legyen az hagyományos bolti vásárlás, vagy webshopon keresztül, online úton történő – a leggyakoribb kérdések a hibás termékekkel, illetve a nem megfelelő szolgáltatásnyújtással összefüggésben merülnek fel. Sok esetben előfordul, hogy a fogyasztó nem a hirdetésnek megfelelő, az általa jogosan elvárt terméket vagy szolgáltatást kapja, és ilyen esetben bizonytalan abban, hogy pontosan milyen jogokat érvényesíthet az eladóval vagy a szolgáltatóval szemben.


A jogszabály szerint a fogyasztónak alapvetően szavatossági igényei lehetnek a hibás terméket értékesítő vagy hibás szolgáltatást nyújtó eladóval, illetve szolgáltatóval szemben. Ezen igények alapján a fogyasztó elsősorban kérheti a hibás termék kijavítását vagy kicserélését (ez a fogyasztó döntésétől, függ, hogy melyiket választja), vagy amennyiben erre nincsen lehetőség (mert a termék nem javítható, nincs belőle másik stb.), úgy kérheti a fogyasztó – szintén választása szerint –, hogy megtartja a hibás terméket, csak a hibára tekintettel olcsóbb áron (azaz árleszállítást kér), vagy elállhat a vételtől, ez esetben a hibás terméket vissza kell adnia, azonban a vételárat vissza kell kapnia cserébe.


Fontos, hogy, ha első lépcsőben a termék kicserélését kérjük, akkor az eladó nem ragaszkodhat ahhoz, hogy inkább kijavítja a hibás termékünket, hiszen ez a mi döntésünktől függ, hogy cserét szeretnénk-e vagy javítást (kivéve természetesen, ha a csere bármely okból lehetetlen, vagy a javításhoz képest ésszerűtlen és aránytalan költségtöbblettel járna, ezt azonban az eladónak kell bizonyítania).


A szavatossági igény érvényesítése esetén a vásárlónak/szolgáltatás igénybevevőnek kell bizonyítania azt, hogy az általa észlelt hiba már meg volt a vásárláskor is. Ennek hiányában ugyanis az eladó nem kötelezethető a hiba kijavítására, cserére stb.


(b) Garancia (jótállás)


Más a helyzet akkor, ha az eladó garanciát, más néven jótállást vállalt az adott termék kapcsán. Ilyen esetben ugyanis a vásárlónak nem kell semmit bizonyítania, amennyiben hiba merül fel a jótállási időtartama alatt, úgy az eladó köteles a hibát javítani. Természetesen a garancia/jótállás esetén feltétel, hogy rendeltetésszerűen használjuk a terméket, ellenkező esetben ugyanis a garancia nem érvényes.


Szemben a jogszabályon alapuló szavatossági kötelezettséggel – ilyen garanciát az eladók/szolgáltatók jellemzően önként szoktak vállalni (jogszabály csak bizonyos termékek esetén ír elő kötelező jótállást; lásd alább (c) pontban).


Vásárláskor minden esetben tájékozódjunk körültekintően a garancia/jótállás feltételeiről, ugyanis az eladók/szolgáltatók jellemzően bekorlátozzák azokat az eseteket, amelyekben jótállást vállalnak, és különböző feltételekhez kötik a termék ingyenes javítását, cseréjét.


(c) Igényérvényesítési határidők


Amennyiben fogyasztóként (azaz nem a cégünk nevében, illetve üzleti tevékenységünk körében) vásárolunk egy terméket, vagy veszünk igénybe egy szolgáltatást, úgy a vásárlástól számított 6 hónapon belül a jogszabály alapján az eladó köteles a szavatossági igényeinknek eleget tenni. A törvény ugyanis a 6 hónapon belül észlelt hibát úgy tekinti, mintha az a hiba már a vásárláskor is fennállt volna (azaz az eladó már hibásan adta el a termékét). Természetesen, ha olyan terméket vásároltunk vagy olyan szolgáltatást vettünk igénybe, amely esetén akár a termék (szolgáltatás), akár a hiba természetéből adódóan kizárt, hogy az már a vásárláskor is fennállt, úgy az eladó/szolgáltató nem köteles automatikusan eleget tenni a kérésünknek.


Ha 6 hónap már eltelt a vásárlástól számítva, úgy 2 éven belül még van lehetőségünk arra, hogy a fenti (a) pontban írt szavatossági igényeket érvényesítsük, azonban ilyenkor nekünk kell bizonyítani, hogy a hiba már meg volt a vételkor is. A bizonyítás természetesen az idő múlásával egyre nehezebbé válik.


Jótállás esetén alapvetően a jogszabály nem határoz meg kötelező határidőt (szemben a szavatossággal), hiszen a jótállás alapvetően az eladók vállalásától függ.

Vannak azonban olyan termékek, amelyek kapcsán az eladóknak nincsen választási lehetőségük, ugyanis jogszabály alapján minimum egy éves garanciát kell vállalniuk. Ilyen termékek a jogszabályban felsorolt tartós fogyasztási cikkek, úgy mint hűtőszekrény, mosógép, televízió, autó, bicikli, számítógép, nyomtatók stb. Meghatározott termékek esetén csak bruttó 10.000,- Ft érték felett irányadó ez a kötelező jótállási időtartam (jellemzően ezen termékek értéke ezt az összeget meghaladja).


Sokszor a jótállási, szavatossági határidők párhuzamosan is futhatnak, hiszen a szavatosságot a jogszabály biztosítja, jótállást pedig önként vállalhat az eladó. Előfordulhat, hogy a jótállási időtartam már eltelt, azonban a szavatossági határidő még nem. Ilyen esetben – ha bizonyítani tudjuk, hogy olyan hibáról van szó, amely már a vásárláskor is fennállt – úgy a szavatossági igényünket (sorrendben: kijavítás, kicserélés, árleszállítás, teljes ár visszatérítése) még mindig érvényesíthetjük.


(d) Személyesen vagy interneten vásárolt árucikkre hány napos pénz-visszafizetési garancia van?


A hatályos magyar jogrendszerben jogszabály alapján biztosított pénz-visszafizetési garancia nincsen. Ilyen garanciát az eladók/szolgáltatók önként vállalhatnak, abból a célból, hogy a vásárlói bizalmat növeljék a termékeik, szolgáltatásaik iránt. Ennek megfelelően kötelezően meghatározott határideje sincs annak, hogy az eladók/szolgáltatók az egyes árucikkek kapcsán milyen határidőkre vállaljanak pénz-visszafizetési garanciát. Ezek a szabályok irányadóak mind a személyes vásárlás, mind az internetes vásárlás esetén.


Minden esetben a vásárlás alkalmával tájékozódjunk körültekintően arról, hogy az eladó vállal-e garanciát az adott árucikk kapcsán, és, ha igen, mennyi ideig és milyen feltételekkel, és adott esetben vállal-e pénz-visszafizetési garanciát is (és azt is milyen feltételekkel). Személyes vásárlás esetén kérdezzük az eladót, internetes vásárlás esetén pedig mindig olvassuk át az általános szerződési feltételeket, és szükség esetén vegyük fel a kapcsolatot a weboldal üzemeltetőjével.


(e) Interneten vásárolt árucikkre hány napos általános garancia van?


A fentiekben írt általános szavatossági és garanciális előírások nemcsak a személyes vásárlás esetén, hanem az internetes vásárlás esetén is irányadóak [(a), (b) és (c) pontok]. Tekintettel azonban arra, hogy az interneten megrendelt áruk/szolgáltatások esetén a vásárló nem tudja közvetlenül megtekintetni az adott terméket, és sok esetben előre is kell fizetni a termékért vagy a szolgáltatásért, így a jogszabályok – fentiekben írt általános fogyasztóvédelmi rendelkezéseken túlmenően – további védelmet biztosítanak az online vásárlások esetére.


Internetes vásárlás esetén az adott webshop tulajdonosa ugyanúgy vállalhat önként garanciát, ahogyan ezt egy hagyományos bolti eladás során teheti, továbbá ha interneten vásárolunk a fentiekben írt tartós fogyasztási cikket (hűtő, televízió, mosógép stb.), úgy a jogszabály által biztosított egy éves kötelező jótállási időtartam az online vásárlás esetén is érvényes. Az adott webshop által biztosított esetleges garanciákról az általános szerződési feltételekből tájékozódhatunk.


(f) Igaz, hogy internetes vásárlás esetén 14 munkanapon belül visszaküldhetem az árut?


A jogszabály internetes vásárlás esetén lehetőséget biztosít a vásárlónak arra, hogy miután kézhez kapta az árut, és az bármely okból nem tetszik, vagy egyébként a vásárló meggondolta magát, úgy 14 (tizennégy) munkanapon belül visszaküldje azt, mindenféle indokolás nélkül. Ilyen esetben az eladónak a már esetlegesen kifizetett pénzt legkésőbb 30 napon belül vissza kell fizetnie a vásárló részére.


Fontos, hogy csak akkor élhetünk ezen jogunkkal, ha fogyasztóként vásároltunk (azaz, ha cég nevében, üzleti tevékenységünk körében vettük az adott terméket, úgy indokolás nélkül nem küldhetjük vissza).

Vannak olyan termékek, amelyekre ez az elállási jog nem vonatkozik, így pl.


  • olyan egyedi termékek esetén, amely kifejezetten a vásárló személyéhez kötött, vagy a vásárló utasításai alapján készült, vagy
  • olyan termék, amely gyorsan romlandó (pl. étel házhoz szállítás esetén);
  • CD, DVD, szoftver esetében, ha a csomagolást a fogyasztó felbontotta;
  • hírlap, folyóirat és időszaki lapok esetében;
  • szerencsejáték-szerződés esetében
  • ingatlan adás-vétel esetében.

A jogszabályban felsorolt kivételes esetekben tehát, ha még fogyasztóként is vásároltuk az adott terméket, nem küldhetjük vissza indokolás nélkül, csak, ha valamilyen hibát észlelünk.


Fontos, hogy ez az elállási jog a magyar jog alapján biztosított, így amennyiben külföldi cég webshop-jából vásárolunk, és az adott cég általános szerződési feltételeiben külföldi jog van kikötve (pl. USA), úgy az adott vásárlásra ezen külföldi jog lesz az irányadó, amely esetben a fentiekben írt elállási jog nem alkalmazandó.


2.) Internetes vásárlás esetén hogyan győződhetek meg arról, hogy megbízható cégtől rendelek, bankkártyás vásárlás esetén nem élnek vissza kártyaadataimmal?


Sajnos internetes vásárlás esetén soha sem lehetünk teljesen biztosak abban, hogy megbízható az adott vállalkozás, amelytől vásárolunk, és, hogy az adott cég nem fog visszaélni a megadott adatainkkal. Mindazonáltal vannak olyan alapvető követelmények, amelyeknek minden olyan webáruháznak meg kell felelnie, amelynek üzemeltetője magyar cég, továbbá magyar személyek felé irányul a weboldal tevékenysége (magyar nyelvű az oldal, Magyarországon történő házhoz szállítást vállal stb.).


Elsősorban mindig keressük az adott webshop üzemeltetőjére, illetve tulajdonosára vonatkozó adatokat, információkat. Ezeket sok esetben az általános szerződési feltételek (ÁSZF) között találjuk. Fontos, hogy tudjuk, kitől vesszük az adott terméket, milyen elérhetőségei vannak, hol van a székhelye, milyen telefonszámon, levélcímen vagy e-mail címen vehetem fel vele a kapcsolatot stb.


Gyanús körülmény lehet, ha a weboldalon semmilyen ÁSZF-t nem találunk, azaz nincsenek rögzítve a vásárlás, a számlázás, a házhozszállítás vagy egyéb átvétel feltételei, nem találunk tájékoztatást arra vonatkozóan, hogy milyen jogokat gyakorolhatunk, ha hibás a termék stb.


A fentieken kívül fontos, hogy legyen a weboldalon egy adatvédelmi tájékoztató. Ebben részletes információt kell kapnunk arról, hogy milyen adatokat kell megadnunk a vásárláshoz, kikhez kerülnek a megadott adataink és milyen célból (csak a vásárlás lebonyolítása miatt kellenek az adatok, vagy egyébként közvetlen reklám megkeresés miatt is szeretnénk felhasználni azokat) stb. Az adatvédelmi tájékoztatóból elvileg arról is kell információt kapnunk, hogy amennyiben banki adatok megadására sor kerül, úgy ezen adatokat ki ismerheti meg.


A legbiztonságosabb eljárás az szokott lenni, ha a banki adatok megadása már közvetlenül a bankunk oldalán történik. Ilyen esetben az adott webshop tulajdonosa elvileg nem is férhet hozzá a banki adatainkhoz, azok közvetlenül a bankhoz futnak be.


Valamennyi internetes vásárlás előtt tanulmányozzuk át alaposan az adott weboldalt, mindig keressük az általános szerződési feltételeket, a weboldal tulajdonosra vonatkozó információkat és az adatkezelési útmutatót.


3.) Blokkot/vásárlási bizonylatot minden esetben köteles az eladó adni?


Egyértelműen igen a válasz. Akár személyesen boltban, akár interneten vásárolunk, az eladónak/szolgáltatónak minden esetben megfelelő bizonylatot kell kiállítani az adott vásárlásról, szolgáltatás igénybevételéről. A bizonylat formája – blokk, számla stb. – eltérő lehet attól függően, hogy fogyasztóként vagy cégként vásárolunk, hogy milyen terméket vásárolunk, vagy milyen szolgáltatást veszünk igénybe.


Internetes vásárlás esetén is kell számlát kapnunk. Egyrészről lehetőség van arra, hogy online úton elküldje részünkre az eladó a számlát, azonban ezt követően a termék átvételekor vagy a szolgáltatás igénybe vételekor kell kapnunk egy nyomtatott, az eladó által aláírt számlát is. Amennyiben futárszolgáltat hozza házhoz az interneten megrendelt terméket, úgy az átvételkor – a szállítólevélen meg egyéb dokumentumon kívül – ügyeljünk arra, hogy az eladó (és nem a futárcég) által aláírt számlát is megkapjuk.


A blokk vagy egyéb vásárlási bizonylat átvétele és megőrzése azért is nagyon fontos, mert a későbbiekben kizárólag ezek birtokában érvényesíthetünk bármilyen jogot, ha hibát észlelünk, vagy egyéb problémánk adódik az adott termékkel, szolgáltatással.


4.) Létezik még panaszkönyv/vásárlók könyve? Ha igen, kitől kell kérni panasz esetén? Mi a teendő, ha nem adják oda?


A panaszkönyv vagy vásárlók könyve egy olyan szolgáltatás, amely az adott vállalkozás döntésétől függ, hogy alkalmazza-e vagy sem. Korábban jellemzően éttermek, különböző vendéglátó-egységek használták a panaszkönyvet abból a célból, hogy a vásárlói elégedettségi szintjét felmérjék. Manapság a panasztételnek egyéb formái is lehetnek, különös tekintettel az online vásárlások, webáruházak elterjedésére.


Természetesen amennyiben bármilyen szolgáltatás igénybevétele vagy termék vásárlása kapcsán panaszunk merül fel, úgy elsősorban vegyük fel az eladóval/szolgáltatóval a kapcsolatot, kérdezzünk rá, hogy pontosan milyen módon van lehetőségünk panaszt tenni. Online vásárlás esetén az adott weboldalon találhatunk erre alkalmas fórum ablakot, e-mail elérhetőséget, ahol a panaszunkat közölhetjük. Amennyiben ilyet nem találunk, úgy vegyük fel a kapcsolatot az oldal üzemeltetőjével, és kérdezzünk rá a panasztételi lehetőségre.


Amennyiben akár személyes, akár internetes vásárlás alkalmával semmilyen fórumot nem találunk arra, hogy a panaszunkat jelezzük, illetve a megtett panaszunkra semmilyen reakciót nem kapunk ésszerű határidőn belül, úgy vegyük fel a kapcsolatot a fogyasztóvédelmi hatósággal (http://www.nfh.hu/) és kérjük a segítségüket abban, hogy ilyen esetben mi a teendő, hol tehetünk hivatalos panaszt, abban az esetben, ha úgy véljük, hogy bármely módon sérültek a fogyasztói jogaink.


TISZTELT VÁSÁRLÓ PROGRAM – HATÓSÁGI ELJÁRÁSOK, MIT TEHET A FOGYASZTÓ?


A törvény alapján többféle lehetőség, illetve többféle szerv szerepe is felmerülhet, akikhez jogszerűtlen reklámozás, szolgáltatásnyújtás vagy hibás termék eladása esetén lehet fordulni.


Eljárás hibás teljesítés esetén:


Mindenekelőtt a hibás teljesítéssel kapcsolatos eljárási lehetőségeket fontos kiemelni, hiszen a gyakorlatban a fogyasztói panaszok túlnyomó többsége a hibás teljesítés kapcsán merül fel.


Amennyiben még nem történt egyeztetés az adott céggel (amelytől a hibás szolgáltatást igénybe vette a fogyasztó, vagy amelytől hibás terméket vásárolt), úgy elsősorban az adott céget kell felkeresni, és vele szükséges egyeztetni arról, hogy milyen lehetőségeket kínál (érdemes tisztázni, hogy van-e pl. garancia az adott termékre, szolgáltatásra). Fontos, hogy a kifogásról minden esetben vegyünk fel jegyzőkönyvet az adott kereskedőnél. A jegyzőkönyv kötelező tartalmi elemeit szintén jogszabály határozza meg. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság által javasolt jegyzőkönyv mintát az alábbi linken keresztül töltheti le [http://www.nfh.hu/data/cms8426/jegyzokonyv.pdf]. A kereskedőnek törekednie kell arra, hogy megalapozott igény esetén a kijavítást vagy kicserélést legfeljebb tizenöt napon belül elvégezze. Terméket javításra kizárólag átvételi elismervény ellenében adjunk át, amely tartalmazza legalább a fogyasztó nevét, címét, az átadott termék megnevezését (lehetőleg azonosító számmal), az átvétel idejét, és hogy mikor lehet átvenni a kijavított terméket.


Amennyiben már történt egyeztetés a fogyasztó és az adott cég között, és nem vezetett eredményre, úgy elsősorban az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület Békéltető testületéhez lehet fordulni. A Békéltető testületek területi illetékesség alapján, megyei szinten és Budapesten működnek. Az alábbi honlapon érhető el bővebb információ az egyes területi Békéltető Testületekről: http://www.ofe.hu/inet/ofe/hu/menu/bekeltetes.html. Ezen a weboldalon online is lehet panaszt tenni, egy egyszerű formanyomtatvány kitöltésével (bal oldali menüsor: „Online tanácsadó iroda”). A testület eljárása díjmentes. Pénzügyi szolgáltatások hibás teljesítése esetén a Pénzügyi Békéltető Testülethez (https://www.pszaf.hu/pbt) lehet fordulni, ha az adott pénzügyi szolgáltatóval történt egyeztetés nem vezet eredményre.


A Békéltető Testületnél lefolytatott eljárás mellett – abban az esetben, ha a fogyasztó és a cég nem jutnak egyezségre – a fogyasztó jogosult bíróság előtt is érvényesíteni a hibás teljesítésből eredő szavatossági igényeit, és kártérítést is követelhet, ha kára merült fel a hibás teljesítésből eredően. A szavatossági igények a Polgári Törvénykönyv alapján a következők: először kijavítás vagy kicserélés kérhető (a fogyasztó választása szerint), majd árleszállítás vagy elállás (szintén a fogyasztó választása szerint). Ezeket az igényeket a fogyasztó a teljesítéstől számított 2 éven belül érvényesítheti a céggel szemben, vagy – amennyiben a cég nem teljesíti a szavatossági igényt – bírósági úton. Kártérítési igény a teljesítéstől számított 5 éven belül érvényesíthető.


Fogyasztóvédelmi hatósági eljárások


Ha úgy érzi, hogy fogyasztói jogait megsértette az adott vállalkozás (pl. nem megfelelő tájékoztatást kapott vagy valamely jogának gyakorlásában a vállalkozás akadályozza), úgy panaszbejelentéssel is élhetünk az érintett fogyasztóvédelmi hatóságnál.


A fogyasztóvédelmi panaszok kapcsán több hatóság is érintett lehet, attól függően, hogy milyen jellegű szolgáltatást vettünk igénybe, illetve milyen jellegű az esetleges jogsértés. Ennek megfelelően panasszal élhetünk a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnál (NFH), a Gazdasági Versenyhivatalnál (GVH) vagy – pénzügyi (különösen banki vagy biztosítási) szolgáltatások kapcsán – a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél (PSZÁF).


Az egyes hatóságok panaszkezelési eljárásaira vonatkozóan az alábbi weboldalakon érhet bővebb információt:


NFH: http://www.nfh.hu/magyar/hasznos/panaszintezes

GVH: http://www.gvh.hu/gvh/alpha?do=2&st=1&pg=308&m471_doc=6987&m469_act=1&m469_act=1

PSZÁF: https://www.pszaf.hu/fogyasztoknak/panaszokrol/panaszkezeles_menete/beadvany_panasz.html


Fontos, hogy, amennyiben a jogsértés bebizonyosodik, úgy a hatóságok különböző intézkedéseket hozhatnak az adott vállalkozással szemben (pl. kötelezettséget írhatnak elő számára, bírságolhatnak is), mindazonáltal a hatósági eljárásoknak nem feladata az egyes fogyasztók egyedi kifogásainak (pl. kártérítési igényének, szerződéses jogainak) rendezése, illetve a fogyasztó és a vállalkozás között kialakult jogvita rendezése (pl. egy szavatossági igény érvényesítése). Ezek kizárólag az adott vállalkozással szemben, a Békéltető Testületek előtt vagy végső soron bíróság előtt érvényesíthetőek.


Címzett reklámüzenetekkel kapcsolatos panaszok kezelése


Tekintettel arra, hogy a kéretlen megkeresés kapcsán egyrészről felmerülhet az adatkezelési szabályok sérelme, másrészről a reklámjogi szabályok megsértése, két típusú hatóság eljárása is szóba jöhet. Az egyik – az adatvédelmi kérdések kapcsán – a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH vagy adatvédelmi hatóság), a másik az elektronikus kéretlen reklámüzenetek kapcsán eljáró Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH vagy médiahatóság), valamint az egyéb típusú kéretetlen reklámüzenetek esetén a fentiekben írt Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH). Amennyiben pénzügyi szolgáltatással kapcsolatos kéretlen reklámüzeneteket kapunk, úgy a PSZÁF jogosult eljárni.


Az adatvédelmi hatóság eljárása


Az adatvédelmi hatóságnál (http://www.naih.hu/kapcsolat.html) bárki kezdeményezhet vizsgálatot arra hivatkozással, hogy személyes adatok kezelésével kapcsolatban jogsérelem érte, vagy annak közvetlen veszélye fennáll. A kéretlen megkeresés kapcsán az adatkezelési szabályok sérelme elsősorban úgy merülhet fel, hogy amennyiben kértük, hogy többet ne keressenek meg minket e-mailen, telefonon stb., úgy az adatainkat haladéktalanul törölni kell az adatkezelő DM adatbázisából. Ha a törlés ennek ellenére nem történik meg, úgy az adatvédelmi törvény rendelkezéseinek megsértése is felmerülhet. Az adatvédelmi hatósághoz tett bejelentése miatt a törvény szerint senkit sem érhet hátrány. A bejelentő kilétét a hatóság csak akkor fedheti fel, ha ennek hiányában a vizsgálat nem lenne lefolytatható (ha a bejelentő kéri, akkor a kilétét még ilyen esetben sem fedi fel a hatóság). Az adatvédelmi hatóság vizsgálata ingyenes. A NAIH főszabályként köteles kivizsgálni a bejelentést, kivéve, ha a bejelentésben megjelölt jogsérelem csekély jelentőségű, vagy a bejelentés névtelen. Egyebekben a hatóság lefolytatja a vizsgálatot, és az eredményéről értesíti a bejelentőt.


Amennyiben kéretlen reklámüzenetekkel kapcsolatban merül fel jogsérelem, úgy bejelentés tehető a médiahatóságnál (http://mediaeshirkozlesibiztos.hu/tart/index/973/Elerhetosegek). A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő adatait, az eljárásra okot adó körülményt, a bejelentést megalapozó tényeket, illetőleg azt a tevékenységet vagy magatartást, amelynek alapján a jogsértés valószínűsíthető. A hatóság a bejelentés alapján mérlegelése szerint hivatalból eljárást indíthat. Amennyiben a hatóság a bejelentés alapján nem indít eljárást, arról hivatalos levélben - indokolási kötelezettség nélkül - tájékoztatja a bejelentőt. A bejelentő kérheti adatainak zárt kezelését. A konkrét bejelentés menetéről, a formanyomtatványról bővebb információ a médiahatóság weboldalán érhető el ( http://nmhh.hu/cikk/4069/Altalanos_tajekoztatas_az_NMHH_elektronikus_hirdeteskuldessel_kapcsolatos_eljarasarol)


A NAIH a panasz alapján – amennyiben azt nem utasítja el – vizsgálatot indít. A vizsgálat során felvilágosítást kérhet az adott cégtől, vizsgálódhat az adott cégnél, iratokba betekinthet. A vizsgálat során, amennyiben megalapozottnak tartja a jogsérelem fennállását, felszólíthatja a céget a sérelem megszüntetésére. Amennyiben a cég nem tesz eleget a hatóság kérelmének, úgy a hatóság további intézkedésekről dönthet. Így dönthet úgy, hogy egy jelentéssel lezárja a vizsgálatot. A jelentés nyilvános, és tartalmazza a vizsgálat során feltárt tényeket, az ezeken alapuló megállapításokat és következtetéseket. A hatóság jelentése bíróság vagy más hatóság előtt nem támadható meg. Ezen kívül indíthat a NAIH adatvédelmi hatósági eljárást. A hatósági eljárás végén kötelezheti a céget az adatok helyesbítésére, törlésére stb. attól függően, hogy milyen tárgyú volt a panasz. Amennyiben a hatóság úgy ítéli meg, úgy bírósághoz is fordulhat az adott ügy kapcsán.


Az NMHH a fentiekben írtakhoz hasonlóan jár el. Hatósági eljárást folytat le, amelynek végén kötelezheti az adott céget a jogsértés megszüntetésére, továbbá bírságot is kiszabhat, amelynek mértékét az eset összes körülményeire tekintettel mérlegeli.


Amennyiben bíróság elé kerül az ügy, úgy a bíróság megállapíthatja a jogsértést, szintén kötelezheti az adatkezelőt a jogsértő helyzet megállapítására, és amennyiben az érintett kártérítési összeget is érvényesített, úgy a bíróság ennek megfizetésére is kötelezetheti a jogsértő adatkezelőt.


Bírósági kereset


A fentiekben a hatósági eljárásokról esett szó, azonban a hatóságokon kívül bármilyen jellegű jogsérelem (legyen az adatkezelési vagy fogyasztóvédelmi jogsérelem) esetén az érintett bírósághoz is fordulhat. A per az érintett lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes helyi bíróság, vagy törvényszék előtt indítható meg. A bíróság eljárására – attól függően, hogy milyen jellegű ügyben indul – eltérő költségviselési, bizonyítási, valamint határidő szabályok vonatkozhatnak. Ezzel kapcsolatban indokolt eseti jogi tanácsadást igénybe venni.


Amennyiben Önben mégis felmerül olyan kérdés, mely nem szerepel listánkon, a „Kérdésem, problémám van” menüpontban írásban, vagy telefonon munkatársainknak a (06-1) 766-4554 számon.


A fentiekben írtak kizárólag tájékoztató jellegűek és nem teljes körűek. A weboldalon feltüntetett információk semmilyen körülmények között nem adnak hivatkozási alapot egyetlen hatósági vagy bírósági eljárásban sem. A konkrét eset körülményeitől függően egyéb jogszabályi előírások is irányadóak lehetnek, így mindig javasolt az eseti konzultáció.


A tájékoztató teljes anyaga és annak valamennyi részlete a DIMSZ és Dr. Hatházi Vera Ügyvédi Iroda kizárólagos szellemi tulajdonát képezi. A DIMSZ és/vagy a Dr. Hatházi Vera Ügyvédi Iroda előzetes írásos hozzájárulása nélkül tilos a tájékoztatót, illetve annak bármely részletét – magáncélú belső használat kivételével – felhasználni, így különösen többszörözni, bármilyen adathordozón rögzíteni, terjeszteni, bármilyen módon a nyilvánossághoz közvetíteni, valamint nyilvánosan előadni. A DIMSZ és/vagy Dr. Hatházi Vera Ügyvédi Iroda a tájékoztatóval, annak szövegével kapcsolatos minden jogot fenntart.



 

Link küldés
.
Cikk nyomtatás

TOVÁBBI KÉRDÉSEK


Amennyiben további kérdése van, melyre nem kapott választ a Gyakori kérdések vagy a Jogszabályok menüpontban, kérjük, írja meg nekünk, vagy hívjon bennünket és igyekszünk mielőbb megválaszolni.

EGYÜTTMŰKÖDÉS



A DIMSZ Email Marketing Tagozata üdvözli a Tisztelt Vásárló Program létrejöttét és tagjai magukra nézve kötelezőnek tekintik a program alapelveit, vállalva, hogy tevékenységüket ezen elvek mentén folytatják.

HÍRLEVÉL


Amennyiben szeretne további tájékoztatást kapni a Tisztelt Vásárló Programról, kérjük, iratkozzon fel hírlevelünkre!


Tájékoztatjuk, hogy adatait kizárólag abból a célból kezeljük, hogy hírlevelünket elküldjünk az Ön részére. Az adatok kezelője a Direkt és Interaktív Marketing Szövetség. (1138 Budapest, Madarász Viktor út 47-49. 5. em.). Bármikor kérhet tájékoztatást a személyes adatai kezeléséről, vagy kérheti azok törölését, helyesbítését az alábbi címeken: 1138 Budapest, Madarász Viktor út 47-49. 5. emelet címen vagy a benko.livia@dimsz.hu e-mail címen. Az adatok feldolgozását a Multicom Contact Kft. (Cím: H-1121 Budapest, Zsigmondy Vilmos u. 8/b.) végzi.

Kérdése van?


Promóciók
Nevem:
Email címem:
Tájékoztatjuk, hogy elküldött üzenetét és megadott adatait kizárólag abból a célból kezeljük, hogy üzenetét meg tudjuk válaszolni a későbbiek folyamán. Az adatok kezelője a Direkt és Interaktív Marketing Szövetség. (1138 Budapest, Madarász Viktor út 47-49. 5. em.). Bármikor kérhet tájékoztatást a személyes adatai kezeléséről, vagy kérheti azok törölését, helyesbítését az alábbi címeken: 1138 Budapest, Madarász Viktor út 47-49. 5. emelet címen vagy a belai.krisztina@dimsz.hu e-mail címen. Az adatok feldolgozását a Multicom Contact Kft. (Cím: H-1121 Budapest, Zsigmondy Vilmos u. 8/b.) végzi.

TÁMOGATÓK:


ALAPÍTÓK:


EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNEREK:


MÉDIA PARTNEREK:


HATÓSÁGI PARTNEREK, EGYÜTTMŰKÖDŐ SZAKMAI SZERVEZETEK:

BÖNGÉSSZEN A CÍMKÉK KÖZÖTT!

  GVH  adathalász  adatkezelés  adatvédelem  bírság  bűntetés  csalás  csalók  direkt és interaktív marketing szövetség  facebook  fogyasztó  nyereményjáték  online vásárlás  promóció  spam  személyes adatok  tisztelt vásárló program  webshop  átverés 

Minden jog fenntartva! 2013 Tisztelt Vásárló Program

Köszönjük a Webrának az oldal elkészítésében
és üzemeltetésében nyújtott támogatását.