Főoldal
(+36/1) 766-4554
(munkanapokon 9-17 óra között)
SPAM
Kezdőlap / Gyakori kérdések / Adatvédelem
Adatkezelés

tvp_adatkezeles

 
Szerző:DIMSZ - 2013-10-01 12:50:00

Honnan tudhatom meg, hogy hogyan jutottak az adataimhoz? Az interneten vásárolt árucikkre hány napos garancia érvényes? Van lehetőség arra, hogy a promócióban részt vegyek, de adataimat reklámcélú megkeresésre ne használják fel? Tapasztalataink alapján ezek és az ehhez hasonló praktikus kérdések merülnek fel leggyakrabban a mindennapokban. A menüpont létrehozásával célunk a konkrét válaszok összegyűjtése volt promóciók, adatvédelem, online és személyes vásárlás témakörökben. Amennyiben Önben mégis felmerül olyan kérdés, mely nem szerepel listánkon,

felteheti a „Kérdésem, problémám van” menüpontban.

Adatvédelem


1.) Mi az, hogy adatkezelés?


Az adatkezelés fogalmát elsősorban a hatályos adatvédelmi törvény (azaz az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény) definíciói között találjuk meg.

A törvény szerint adatkezelés „az alkalmazott eljárástól függetlenül az adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így különösen gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, lekérdezése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása, fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta) rögzítése.”


A fentiekből megállapítható, hogy az adatkezelés fogalma általánosságban rendkívül tág, tulajdonképpen valamennyi olyan cselekmény, eljárás a definícióba értendő, amely bármely meghatározott természetes személy adataival történhet, oly módon, hogy az adott személy az adatok alapján beazonosítható. Ennek megfelelően mindig a konkrét esettől függ, hogy pontosan mit kell adatkezelés alatt érteni. Tipikus esetei az adatkezelésnek, amikor egy weboldalon regisztrálunk, egy promóciós játékban részt veszünk, hírlevélre feliratkozunk stb.


2.) Mi számít személyes adatnak?


A törvényi fogalom szerint személyes adat az érintettel kapcsolatba hozható adat - különösen az érintett neve, bármely azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret -, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés.

A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. Az érintettel akkor helyreállítható a kapcsolat, ha az adatkezelő rendelkezik azokkal a technikai feltételekkel, amelyek a helyreállításhoz szükségesek.


A fentiekből megállapítható, hogy a személyes adat fogalma rendkívül tág. Gyakorlatilag bármilyen adat, információ minősülhet személyes adatnak, amennyiben az adott információ (pl. szemszín, érdeklődési kör, vásárlási szokások stb.) összekapcsolható egy adott személlyel. Nem tartozik a személyes adatok körébe az anonim módon rendelkezésre bocsátott adat, azaz, amikor összesítve pl. statisztikai célból kerülnek begyűjtésre adatok, anélkül, hogy kiderülne, hogy az adathalmazban szereplő egyes információkat ténylegesen mely személy bocsátotta rendelkezésre.


Egyebekben, abban az esetben is beszélhetünk személyes adatkezelésről, ha nem név alapján kerül beazonosításra egy konkrét személy, hanem például személyi szám vagy egyéb azonosító adat, illetve bizonyos esetekben pl. a számítógép IP címe alapján. Az IP címek beazonosítása, a cookie-k és egyéb különböző nyomkövető információk gyűjtése a számítógépről sok kérdést felvetnek azzal kapcsolatban, hogy mely esetekben történik ténylegesen személyes adatkezelés, és mely esetek azok, ahol az adatgyűjtés csak anonim módon valósul meg (amely nem éri el személyes adatkezelés szintjét). Összefoglalóan annyi kiemelhető, hogy amennyiben egy adott azonosító adathoz (legyen az egy statikus IP cím, amely egy meghatározott számítógéphez köthető, vagy egy felhasználó név) a weboldalt üzemeltető cég folyamatosan hozzárendel különböző adatokat, információkat, mint például a leglátogatottabb oldalak, reklámok, melyekre rákattintunk stb. – azaz az internethasználattal összefüggő preferenciák alapján profil építése történik – úgy ez esetben is beszélhetünk személyes adatkezelésről, és az adatkezelőnek (a weboldal tulajdonosának, vagy a weboldalt üzemeltető cégnek) erről megfelelő tájékoztatást kell adnia részünkre.


3.) Ki az adatkezelő?


A törvény szerint az adatkezelő, az a személy (lehet magánszemély vagy cég is), aki/amely önállóan vagy másokkal együtt az adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, vagy az általa megbízott adatfeldolgozóval végrehajtatja.


Az adatkezelő tehát minden esetben az a személy vagy cég lesz, akinek az érdekében az adatok gyűjtése, kezelése történik. Ez egy interneten futó promóciós játék esetén például nagy valószínűséggel a játék szervezője lesz, egy webáruház esetén pedig a webáruházat működtető cég vagy magánszemély, aki az adott terméket online értékesíti, vagy a szolgáltatást online nyújtja.

Amennyiben az adatkezelő jogszerűen jár el, úgy az érintetteknek (azaz azon személyeknek, akik megadják az adataikat) még az adatszolgáltatást megelőzően információt kell kapniuk arról, hogy ki az adatkezelő. Így pl. ha egy webshop-ból rendelünk egy terméket, még mielőtt a rendelésünket leadnánk, illetve regisztrálnánk a weboldalra, jogszerű esetben egy ún. adatvédelmi tájékoztatóból, vagy adatvédelmi nyilatkozatból – amely a weboldalról könnyen elérhető – minden szükséges információhoz hozzá kell jutnunk az adatkezeléssel kapcsolatban.


4.) Ki az adatfeldolgozó?


Az adatkezelő jogosult az adatkezeléshez igénybe venni adatfeldolgozót.


Az adatfeldolgozó az a személy (szintén lehet magánszemély vagy cég is), aki/amely az adatkezelővel kötött szerződése alapján az adatok feldolgozását végzi. Az adatfeldolgozás körébe gyakorlatilag ugyanazok a technikai műveletek tartoznak, mint az adatkezelés körébe (pl. gyűjtés, tárolás, törlés stb.), azonban lényeges különbség, hogy az adatfeldolgozó nem saját célból végzi ezeket a technikai feladatokat, hanem az adatkezelő megbízásából, az ő érdekében és az ő utasításai szerint. Ennek megfelelően az adatfeldolgozói minőségben végzett adatkezelés mindig kisebb felelősséggel jár, hiszen csak az adatkezelő által meghatározott utasítás körében járhat el az adatfeldolgozó, az utasítások jogszerűségéért pedig az adatkezelő felel. Természetesen ez nem vonatkozik azokra az esetre, amikor az adatfeldolgozó adatkezelői utasítás hiányában, vagy éppen azzal ellentétesen egyéb műveleteket is végez az adatokkal (pl. illetéktelen személyeknek továbbítja azokat), ilyen esetben ugyanis a felelőssége az adatfeldolgozónak sem lehet korlátozott.


Amennyiben egy adatkezelés során adatfeldolgozó igénybe vételére is sor kerül, úgy a tájékoztatásnak ezen körülményre is ki kell terjednie (azaz az adatkezelő köteles megjelölni – még mielőtt bármely adatot megadnánk magunkról – , hogy ki az a személy, akit igénybe vesz az adatok feldolgozására).


5.) Mire adok engedélyt pontosan, ha adatkezelésre adok?


Mielőtt bármikor adatszolgáltatásra kerül sor, vizsgáljuk meg alaposan, hogy az adatkezelési tájékoztató szerint pontosan mire adunk engedélyt. Elvileg minden regisztrációs felületen, weboldalon kell találnunk arra vonatkozó információt, hogy, ha megadjuk a személyes adatainkat, akkor azokkal mi fog történni.


Jellemzően az adatkezelés kiterjed az adatok gyűjtésére (pl. egy online regisztrációs felületen keresztül), az adatok rendszerezésére (jellemzően direkt marketing célú adatkezelés esetén az érdeklődési kör, nem, kor stb. szerinti csoportosításra), tárolására, esetleg az adatok továbbítására, lekérdezésére és végül a törlésre, ha az érintett ezt kéri, vagy egyébként az adatkezelés célja megvalósult (pl. egy fogyasztói promóció végén).


6.) Milyen tájékoztató szöveget keressek, mielőtt megadom a személyes adataimat?


Fontos tudni, hogy az adatok rendelkezésre bocsátásakor jellemzően az adatkezelők nem szokták részletesen felsorolni, hogy az adatkezelésen belül pontosan milyen technikai műveleteket végeznek majd (pl. gyűjtés, tárolás stb.), és ez nem is jogszabályi kötelezettségük. Ami fontos, hogy az adatkezelőnek mindenképpen tájékoztatást kell adnia többek között arról, hogy az adatok kezelésének mi a célja, időtartama, illetve amennyiben adattovábbításra sor kerül, úgy ennek tényéről is. Így pontos információt szerezhetünk arról, hogy milyen célból kerül felhasználásra a megadott személyes adat – jogszerű esetben még a hozzájárulásunk megadása előtt.


Egyebekben, amennyiben a hozzájárulásunkat már megadtuk, úgy a törvény alapján jogunk van arra, hogy az adatkezelőtől (vagy az esetleges adatfeldolgozótól) tájékoztatást kérjünk az adataink kezeléséről (pl. hogy milyen adataink szerepelnek az adatkezelő adatbázisában, milyen célból tárolja azokat, milyen műveleteket végez velük stb.).


Mindenképpen javasolt, hogy olyan esetben, amikor semmilyen információt nem kapunk arról, hogy mi történik az adatainkkal, ne regisztráljunk, illetve ne szolgáltassunk semmilyen személyes adatot. Szükség esetén – amennyiben kérdésünk van – vegyük fel a kapcsolatot az adatvédelmi hatósággal (Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság; http://www.naih.hu/).


7.) Honnan tudom, hogy ki kezeli az adataimat?


Mielőtt bármilyen adatot szolgáltatunk magunkról, akár szóban, akár írásban (weboldalon, vagy személyesen, papír alapon) minden esetben jogunk van tudni, hogy kinek a részére történik az adatszolgáltatás. A tájékozódáshoz egyebekben az adatszolgáltatást követően is jogunk van, ehhez az adatkezelőnek biztosítania kell azt az elérhetőséget (e-mail, telefonszám vagy postacím), amelyen az adataink kezelésével kapcsolatos információt szerezhetünk.


Fontos tudni, hogy az adatkezeléseket az adatkezelőnek be kell jelentenie az adatvédelmi hatósághoz nyilvántartásba vétel céljából. Minden adatkezelő – amennyiben a bejelentett adatkezelése megfelel a jogszabályi előírásoknak – kap egy adatvédelmi nyilvántartási számot. Ezt a számot fel kell tüntetniük minden olyan esetben, ahol az adatkezelésre történik utalás. Így pl. egy webáruház esetén az azonosító számot a weboldalon elhelyezett adatvédelmi tájékoztatóban találhatjuk, vagy esetleg az általános szerződési feltételek között, a céges adatoknál.


Amennyiben kérdésünk merül fel, felkereshetjük az adatvédelmi hatóságot, és a nyilvántartási szám alapján beazonosítható az adatkezelés. Az adatvédelmi nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet és az adatvédelmi azonosító szám alapján rákereshet a saját adatai kezelésére. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell az adatkezelő személyét is.


Léteznek olyan típusú adatkezelések is, amelyeket nem kell bejelenteni az adatvédelmi hatósághoz, így ezekre a nyilvántartásban sem tudunk rákeresni. Ebbe a körbe tartozik pl. a munkaviszonyban vagy tanulói jogviszonyban a munkáltató vagy az oktatási intézmény részére átadott adatok kezelése, az adatkezelővel ügyfélkapcsolatban álló személyek adati kezelése, az egészségügyi intézményben a betegellátással kapcsolatban megadott adatok, TB támogatással összefüggésben kezelt adatok. Ezekben az esetekben tehát az adatkezelőnek nem kell bejelentést tenni az adatvédelmi hatóság felé, így az adatkezeléssel kapcsolatos információkról kizárólag az adatkezelőtől tudunk tájékozódni.


8.) Információ kérés az adatok kezeléséről


8.1 Kérhetek-e tájékoztatást, vagy módosítást az adott cégnél nyilvántartott adataim vonatkozásában?


Természetesen kérhetünk mind tájékoztatást, mind pedig módosítást az adataink kapcsán, sőt, bármikor kérhetjük azok törlését is (kivéve a törvényben meghatározott speciális eseteket, amikor törvényi előírás alapján kötelező adatkezelés történik). Az adatkezelőnek törvényben előírt kötelezettsége a tájékoztatás megadása a lehető legrövidebb időn belül. Ilyenkor kérhetjük e-mailben vagy postacímen is, hogy küldje át részünkre azon adatok körét, amelyek ránk vonatkoznak, és az adatbázisában szerepelnek, vagy kérhetünk telefonos tájékoztatást ez ügyben (ha ezt az elérhetőségét is megadta az adatkezelő).


Amennyiben a korábban megadott adatokban valamilyen változás áll be, vagy csak szeretnénk az adataink helyesbítését kérni (pl. egy elírás miatt), úgy a törvény erre is ad lehetőséget. A módosítás, illetve helyesbítés megtörténtéről főszabályként értesítést kell kapnunk. Ha az adatkezelő a kérelmünket nem teljesíti, úgy 30 napon belül írásban azt kell közölnie, hogy a kérelmünket miért utasítja el, és ezt tényekkel és jogszabályi hivatkozásokkal meg kell indokolnia. Ilyen esetben az adatkezelőnek a jogorvoslati lehetőségekről is tájékoztatást kell nyújtania.


8.2 Mennyi időn belül kell a tájékoztatást az adatkezelőnek megadnia? Pénzbe kerül-e a tájékoztatás?


Az adatkezelő köteles a kérelem benyújtásától számított legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 30 (harminc) napon belül, közérthető formában, – és ha ezt kifejezetten kérjük – írásban megadni a tájékoztatást.


A tájékoztatás alapvetően ingyenes, de csak abban az esetben, ha a tájékoztatást kérő az adott évben ugyanazokra az adatokra vonatkozóan még nem kért információt az adatkezelőtől. Ez utóbbi esetben az adatkezelő döntésétől függ, hogy felszámít-e bizonyos összegű díjat a tájékoztatásért, mindazonáltal erről előzetesen és egyértelműen fel kell hívnia az érintettek figyelmét. Abban az esetben, ha az adatokat jogellenesen kezelték (vagy a tájékoztatás kérése helyesbítéshez vezetett), a már esetlegesen megfizetett díjat vissza kell téríteni.


8.3 Honnan tudom, hogy hol/kinél kérhetek tájékoztatást, módosítást, törlést?


A törvény alapján az adatkezelőnek kötelessége előzetesen (még az adatok begyűjtését megelőzően) tájékoztatni az érintetteket az adatkezelés valamennyi részletéről. Ennek megfelelően, mielőtt még bármely személyes adatunkat egy cég vagy egyéb személy rendelkezésére bocsátjuk, mindenképpen szükséges, hogy információt kapjunk arról, hogy a későbbiekben kinél és pontosan milyen e-mail címen, telefonszámon, vagy postacímen kérhetünk tájékoztatást, helyesbítést a megadott személyes adatainkkal kapcsolatban, illetve kinél és hogyan kérhetjük azok törlését.

Jellemzően az adatkezelő elérhetősége szokott feltüntetésre kerülni, de adott esetben elképzelhető, hogy az adatfelfogzónál lehet jelezni a fentiekben írt szándékokat. Az elérhetőségekről egy weboldal esetén pl. az adatvédelmi tájékoztatóból kaphatunk információt, vagy adott esetben a regisztrációs felületen, az adatvédelmi nyilatkozat szövegében. Adatszolgáltatást megelőzően mindig keressük az adatkezelési tájékoztató szövegét és az adatkezelő elérhetőségeit!


9.) Honnan tudhatom meg, hogy hogyan jutottak az adataimhoz?


Attól függően, hogy milyen csatornán (e-mail, telefon, postai levél) keresztül történik a megkeresés, eltérő lehet az információgyűjtés formája, és az adatok forrása is. Alapvetően mindig az adott megkeresésből ki kell derülnie, hogy ki a megkereső fél, és – amennyiben hozzájárulás alapján kereshet csak meg minket (pl. e-mail üzenetben) – úgy mikor és hogyan szerezte be a hozzájárulásunkat, illetve az adatainkat. Amennyiben hozzájárulás nélkül is megkereshetnek (telefonon, postai levélben), úgy a megkeresésnek arról kell tájékoztatást adnia, hogy az adatainkat milyen nyilvánosan elérhető forrásból szerezte be a feladó (pl. nyilvános lakcím adatbázis, telefonkönyv).


Amennyiben a fentiekről nem kapunk megfelelő tájékoztatást a megkeresés során, úgy mindenképpen javasolt felvenni a kapcsolatot az adatkezelővel, és tájékoztatást kérni az adataink kezelésével, azok forrásával kapcsolatban, hiszen erre törvény alapján jogunk van.


Amennyiben nem tudjuk, hogy ki az adatkezelő, mert még ez sem derül ki a megkeresésből, vagy az adatkezelő egyébként nem elérhető, úgy mindenképpen javasolt felvenni a kapcsolatot az adatvédelmi hatósággal (http://www.naih.hu/), és azon információk alapján, amelyek az adatkezelővel, illetve az adatkezeléssel kapcsolatban a rendelkezésünkre állnak, megpróbálni információt gyűjteni (természetesen ez csak akkor reális lehetőség, ha az adatkezelő bejelentkezett az adatvédelmi nyilvántartásba).


10.) Honnan tudhatom, hogy nyugodtan megadhatom az adataimat, mert nem élnek vissza vele?


Sajnos megnyugtató választ erre a kérdésre nem tudunk adni. Amennyiben ugyanis látszólag valamennyi szükséges információról, feltételről tájékoztatást kaptunk, és ennek birtokában szolgáltatunk adatokat, megadjuk a hozzájárulásunkat, sőt, még adatkezelési nyilvántartási számot is látunk feltüntetve (ami azt jelenti, hogy az adott vállalkozás/személy bejelentette az adatkezelést az adatvédelmi hatósághoz), ebben az esetben is előfordulhat, hogy az adatkezelő olyan harmadik személyek részére továbbítja az adatainkat, akiket nem tüntetett fel sem az adatvédelmi tájékoztatójában, sem pedig a hatósághoz történő bejelentésben. Ezen kívül az is előfordulhat, hogy olyan célból is felhasználja a megadott adatokat az adatkezelő, amelyekhez korábban nem járultunk hozzá (pl. reklámüzenetek küldéséhez). A törvény alapján ez is az adatokkal történő visszaélésnek minősül.


A fentiekben írt visszaélésekről jellemzően akkor szerzünk tudomást, amikor egy teljesen ismeretlen személytől érkezik valamilyen reklám megkeresés, vagy egyébként az adott adatkezelő küld részünkre e-mail üzenetben reklámot, anélkül, hogy ehhez hozzájárultunk volna. Ilyen esetben jogunk van kérni az adataink haladéktalan törlését, valamint felhívni az adott céget arra, hogy a jövőben további megkeresést ne kezdeményezzenek felénk. Amennyiben ez a kérésünk eredménytelen, úgy jogunk van az adatvédelmi hatóságot, valamint a médiahatóságot megkeresni a panaszunkkal, adott esetben bírósághoz is fordulhatunk.


11.) Milyen jelek utalhatnak arra, hogy nem megfelelően kezelik az adataimat?


Elsősorban az adatok megadásánál kell körültekintően eljárnunk azzal összefüggésben, hogy az adatkezelés feltételeiről kapunk-e megfelelő tájékoztatást (pl. kihez kerülnek az adatok, milyen célból fogja tárolni, kiknek továbbítja stb.). Amennyiben ilyen tájékoztatást nem találunk, illetve a hozzájárulásunkat semmilyen formában nem kérik az adatkezeléshez, úgy már az adatok rendelkezésre bocsátását megelőzően gyanút kell fognunk, és az adataink megadását lehetőleg mellőznünk kell. Ha egy weboldalon például sehol sem találunk adatvédelmi irányelveket, vagy az adatszolgáltatásra alkalmas regisztrációs felületen sincsen semmilyen tájékoztatás, úgy alappal feltételezhetjük, hogy az adatkezelés nem lesz megfelelő.


Amennyiben már megadtuk az adatainkat – mert az adatszolgáltatás körülményei látszólag jogszerűek voltak, megfelelő tájékoztatást kaptunk, és megfelelően hozzá is járultunk az adataink kezeléséhez – úgy többek között olyan körülmények utalhatnak esetleg a nem megfelelő adatkezelésre, hogy ismeretlen vállalkozásoktól kezdünk címzett ajánlatokat, reklámokat kapni pl. e-mail üzenetben vagy telefonon, és adatkezelőre hivatkoznak, mint forrásra (akinek az adatainkat megadtuk), holott mi nem járultunk hozzá az adataink továbbításához. További gyanús körülmény lehet, ha a megadott telefonszámon vagy e-mail címen az adatkezelő nem érhető el huzamosabb ideig.


A fentieken kívül továbbá gyanús körülmény lehet, ha a konkrét adatkezelési célhoz mérten feltűnően sokféle adatot kérnek be tőlünk. Így például, ha egy egyszerű, online promócióban szeretnénk részt venni, ahol jellemzően név, e-mail cím, telefonszám és lakcímen kívül további adatszolgáltatást a szervezők nem szoktak igényelni, úgy gyanús lehet, ha pl. bankkártya adatokat, szélsőséges esetben PIN kódot, TAJ számot vagy egyéb azonosítót kérnek tőlünk. Ezeket ilyen esetben soha se adjuk meg a weboldalon, és szükség esetén érdemes lehet értesíteni az adatvédelmi hatóságot is.


Az is gyanús körülmény, ha e-mailben keresnek meg bennünket az ügyben, hogy hírlevélre feliratkozzunk, vagy egyébként hozzájáruljunk direkt marketing üzenetek fogadásához. A hatályos jogszabályok alapján az ilyen megkeresésre nincsen lehetőség.


12.) Miről kötelesek tájékoztatni azok, akik az adataim alapján megkeresnek telefonon, levélben, vagy e-mailben? Milyen formában?


Mindhárom megkeresési forma (telefon, e-mail, postai levél) esetén igaz az, hogy a megkereső félnek megfelelő tájékoztatást kell nyújtania arról, hogy ki a megkereső fél, illetve, hogy a személyes adatainkat milyen forrásból szerezték meg.


Amennyiben törvény alapján kötelező az előzetes hozzájárulás a megkereséshez (így pl. e-mail esetén), úgy a megadott hozzájárulás tényéről és körülményeiről kell tájékoztatást nyújtania a feladónak az adott e-mailben (jellemzően ez az e-mail végén feltüntetett jogi szöveg szokott lenni).

Amennyiben nem kötelező az előzetes hozzájárulás a megkereséshez (így telefonos, illetve postai megkeresés esetén), úgy arról kell informálni a hívott felet, illetve a címzettet, hogy pontosan milyen nyilvános adatbázisból szerezték meg az adatainkat (pl. lakcím nyilvántartó, telefonkönyv). Amennyiben egy korábbi adatszolgáltatás (pl. promóciós játékban történő részvétel) során mi adtuk meg a hozzájárulásunkat a telefonszámunk és a lakcímünk felhasználására, úgy ennek tényéről kell tájékoztatást kapnunk.


Egyebekben a tájékoztatási formára nincsen kötelező előírás. Elsősorban a tájékoztatási kérelem formájától (szóbeli, írásbeli), illetve az érintett kérésétől függhet, hogy egyszerűen telefonon keresztül adnak információt szóban, vagy e-mail-ben, illetve postai levél formájában írásban.


13.) Milyen esetek azok, amikor csak a hozzájárulásommal juthatnak az adataimhoz, és kereshetnek meg engem bármilyen ajánlattal, reklámmal?


Fontos kiemelni, hogy amennyiben elektronikus úton (e-mail, sms, mms stb.) történik a megkeresés, úgy ehhez mindig meg kell történnie az előzetes hozzájárulás beszerzésének is. Azaz e-mail megkeresés esetén az egyetlen jogszerű módja az adataink hozzáférésének, ha mi önként megadtuk a magán e-mail címünket, és engedélyt adtunk rá, hogy az adott cég a részünkre reklámüzenetet küldjön.


Az e-mailen vagy sms-ben érkező reklámüzenet végén mindig célszerű keresni, hogy feltüntetésre került-e egy olyan jogi szöveg, amely megfelelő tájékoztatást nyújt arról, hogy az adataink honnan kerültek a feladó birtokába, azaz, mikor és hogyan szerezték be a hozzájárulásunkat a megkereséshez. Fontos, hogy a jogi szövegben szerepelnie kell egy e-mail elérhetőségnek/leiratkozási linknek és egy postacímnek is, amelyen jelezhetem a leiratkozási szándékomat.


14.) Nem adtam engedélyt rá, mégis megkerestek telefonon vagy postai úton reklámajánlattal, ez jogszerű?


Telefonos megkeresés, illetve postai címzett reklám esetén a törvény lehetővé teszi, hogy külön előzetes engedély nélkül is megkeressenek minket. Ilyenkor szigorú feltételei vannak, hogy milyen nyilvános adatbázisokból lehet telefonszám vagy lakcím adatbázist építeni, illetve milyen feltételekkel. Tele-marketing esetén feltétel, hogy élőbeszédes megkeresés legyen, és ne emberi beavatkozás nélküli, automatizált hívórendszeren keresztül történő (ez utóbbi esetben ugyanis kell az előzetes hozzájárulásunk). Amennyiben tehát az adatbázis építés megfelel a feltételeknek, úgy elvileg jogszerűen kereshetnek meg minket telefonon és postai levélben, még akkor is, ha ehhez nem adtuk előzetes hozzájárulásunkat.


Bárkinek joga van arra, hogy a telefonszámát titkosítsa, vagy a nyilvános lakcím adatbázis kapcsán úgy nyilatkozzon, hogy az ő lakcím adatait nem használhatják fel direkt marketing megkeresés céljából történő adatbázis építéshez. Ilyen esetben tehát nem kaphatunk postai címzett reklámüzenetet, illetve – titkosított telefonszám esetén – telefonos megkeresést sem.


Ha nem titkosítottuk a számunkat, vagy egyébként a lakcímünk kapcsán nem tiltottunk meg a megkeresést, úgy természetesen bármikor lehetőségünk van arra, hogy jelezzük azt a szándékunkat, hogy a jövőben nem szeretnénk, ha ismételten megkeresnének minket (akár telefonon, akár postai levélben).


15.) Ha a telefonkönyvben, tudakozóban hozzáférhető a telefonszámom, akkor bárki megkereshet kedvezményes ajánlatokkal, értékesítés céljából?

 

Tekintettel arra, hogy a telefonos megkereséshez nem szükséges előzetes hozzájárulás (kivéve azokhoz, amelyek automatizált hívórendszerrel működnek), így – amennyiben nem titkosítottuk a telefonszámunkat, telefonon megkereshetnek ajánlatokkal, reklámokkal. Természetesen amennyiben jelezzük a szándékunkat arról, hogy a jövőben ilyen megkeresést nem szeretnénk, úgy az adott cég nem kereshet meg minket a jövőben.


16.) Céges elérhetőségre kaptam reklámüzenetet, illetve ajánlatot, anélkül, hogy megadtam volna az elérhetőségeimet. Ilyen esetben is kellett volna az előzetes hozzájárulásom?


Fontos kiemelni, hogy a fenti pontokban írt jogok biztosítása (előzetes hozzájárulás követelménye, leiratkozási lehetőség biztosítása) kizárólag abban az esetben kötelező előírás, ha egy magán e-mail címről, magán telefonszámról, valamint magán lakáscímről van szó. Abban az esetben ugyanis, amennyiben egy céges e-mail címre (pl. office@ceg.hu ) vagy üzleti díjcsomaghoz tartozó mobiltelefonszámra, esetleg egy vállalkozás székhelyére érkezik címzett, céges reklámajánlat, úgy személyes adatkezelésről alapvetően nem beszélhetünk, és előzetes hozzájárulás beszerzése egyik megkeresési csatorna esetén sem szükséges. Ezen kívül a leiratkozási lehetőség biztosítása sem kötelező, de a tisztességes üzleti magatartás jegyében a cégek között is ajánlott.

 

17.) Habár hozzájárultam, hogy megkeressenek, de lehetséges, hogy kizárólag egy csatornán, e-mailben/telefonon/postai úton/sms-ben kapjak megkeresést és a többi elérhetőségemen pedig ne zaklassanak?


Elsősorban fontos leszögezni, hogy előzetes hozzájárulás a fentiekben írtak közül kizárólag az e-mail és az sms esetén szükséges (illetve akkor, ha automatizált hívó rendszerről keresnek telefonon). Így a többi esetben – élőbeszédes telefonos megkeresés, és postai DM levél – arra van csak lehetőség, hogy jelezzük, ha továbbiakban nem kívánunk ilyen megkeresést kapni.


Minden esetben vizsgáljuk meg alaposan, hogy mihez adjuk a hozzájárulásunkat. Így tehát, amennyiben pl. részt veszünk egy promócióban, és ott az szerepel, hogy hozzájárulunk ahhoz is, hogy a jövőben reklámüzeneteket fogadjunk e-mailen, sms-ben (egyébként sokszor feltüntetésre kerül a telefonos és postai megkeresés is, annak érdekében, hogy az ehhez kapcsolódó adatkezeléshez is a megfelelő hozzájárulás beszerzésre kerüljön), úgy a jövőben az adott vállalkozás ezeken a csatornákon megkereshet minket. Mindazonáltal annak nem látjuk jogi akadályát, hogy amennyiben az érintett csak bizonyos megkeresési formákat nem szeretne a jövőben, akkor csak ezekről egyeztessen az adatkezelővel/reklámozóval.


18.) Hogyan kell letiltani a további megkereséseket, hogy aztán fel tudjak lépni, ha mégis újra megkeresnek?


A letiltásnak több módja is lehet, ezek közül bizonyos formákat a törvény is előír, amelyeket az adatkezelőknek/reklámozóknak biztosítaniuk kell a címzettek részére. Így, amennyiben pl. elektronikus úton (e-mail, sms stb.) kapunk reklámüzenetet, úgy minden esetben a levélben a feladónak meg kell jelölnie egy e-mail címet (vagy leiratkozási linket) és egy posta címet, amelyek közül bármelyiken jelezhetjük, ha nem kívánunk a továbbiakban ilyen üzenetet fogadni. Amennyiben telefonon keresnek meg bennünket, úgy felmerülhet, hogy a szóbeli letiltás tényét a későbbiekben nem tudjuk bizonyítani, így célszerű lehet a megkereső cég e-mail elérhetőségét vagy postacímét is beszerezni, amelyen írásban jelezhetjük a letiltási szándékunkat.


A letiltás során az is fontos, hogy beazonosíthatóak legyünk, azaz az adatkezelőnek joga van tudni, hogy ki az a személy, akinek a jövőben nem küldhet címzett reklámot, vagy nem kereshet meg többé telefonon. Ennek megfelelően, amikor a leiratkozási szándékunkat jelezzük – és nem egy „leiratkozó”/”unsubscribe” linkre kattintással valósul meg a hozzájárulásunk visszavonása, úgy célszerű jelezni az adatkezelő felé azt is, hogy pontosan mely adataink törlését szeretnénk kérni.


Amennyiben postai úton kapunk címzett reklámüzenetet, úgy ez esetben a reklámozónak a legelső levél kiküldésekor ingyenes válaszborítékot kell biztosítani ahhoz, hogy abban lemondjuk a további megkereséseket.


19.) Panasztételi és jogorvoslati lehetőségek


19.1 Mi a teendő akkor, ha kértem, hogy ne keressenek, és mégis újra megkeresnek levélben/e-mailben/telefonon? Hol tehetek panaszt, illetve milyen jogorvoslati lehetőségeim vannak?


A törvény alapján többféle lehetőség, illetve többféle szerv szerepe is felmerülhet, akikhez jogszerűtlen megkeresés esetén lehet fordulni.


a.) Bejelentés, panasz a hatóságoknál


Tekintettel arra, hogy a kéretlen megkeresés kapcsán egyrészről felmerülhet az adatkezelési szabályok sérelme, másrészről a reklámjogi szabályok megsértése, két hatóság eljárása is szóba jöhet. Az egyik a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH vagy adatvédelmi hatóság), a másik a kéretlen reklámüzenetek kapcsán eljáró Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH vagy médiahatóság).


Az adatvédelmi hatóságnál (http://www.naih.hu/kapcsolat.html) bárki kezdeményezhet vizsgálatot arra hivatkozással, hogy személyes adatok kezelésével kapcsolatban jogsérelem érte, vagy annak közvetlen veszélye fennáll. A kéretlen megkeresés kapcsán az adatkezelési szabályok sérelme elsősorban úgy merülhet fel, hogy amennyiben kértük, hogy többet ne keressenek meg minket e-mailen, telefonon stb., úgy az adatainkat haladéktalanul törölni kell az adatkezelő DM adatbázisából. Ha a törlés ennek ellenére nem történik meg, úgy az adatvédelmi törvény rendelkezéseinek megsértése is felmerülhet. Az adatvédelmi hatósághoz tett bejelentése miatt a törvény szerint senkit sem érhet hátrány. A bejelentő kilétét a hatóság csak akkor fedheti fel, ha ennek hiányában a vizsgálat nem lenne lefolytatható (ha a bejelentő kéri, akkor a kilétét még ilyen esetben sem fedi fel a hatóság). Az adatvédelmi hatóság vizsgálata ingyenes. A NAIH főszabályként köteles kivizsgálni a bejelentést, kivéve, ha a bejelentésben megjelölt jogsérelem csekély jelentőségű, vagy a bejelentés névtelen. Egyebekben a hatóság lefolytatja a vizsgálatot, és az eredményéről értesíti a bejelentőt.


Amennyiben kéretlen reklámüzenetekkel kapcsolatban merül fel jogsérelem, úgy bejelentés tehető a médiahatóságnál (http://mediaeshirkozlesibiztos.hu/tart/index/973/Elerhetosegek). A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő adatait, az eljárásra okot adó körülményt, a bejelentést megalapozó tényeket, illetőleg azt a tevékenységet vagy magatartást, amelynek alapján a jogsértés valószínűsíthető. A hatóság a bejelentés alapján mérlegelése szerint hivatalból eljárást indíthat. Amennyiben a hatóság a bejelentés alapján nem indít eljárást, arról hivatalos levélben - indokolási kötelezettség nélkül - tájékoztatja a bejelentőt. A bejelentő kérheti adatainak zárt kezelését. A konkrét bejelentés menetéről, a formanyomtatványról bővebb információ a médiahatóság weboldalán érhető el(http://nmhh.hu/cikk/4069/Altalanos_tajekoztatas_az_NMHH_elektronikus_hirdeteskuldessel_kapcsolatos_eljarasarol)


b.) Bírósági kereset


A fentiekben a hatósági eljárásokról esett szó, azonban a hatóságokon kívül az adatkezelési jogsérelem esetén az érintett bírósághoz is fordulhat az adatkezelő ellen. A per az érintett lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti törvényszék előtt indítható meg. A bíróság az ügyben soron kívül jár el. Az eljárás során az adatkezelőt terheli annak bizonyítása, hogy jogszerűen kezelte az adatokat. Ha a bíróság a kérelemnek helyt ad, az adatkezelőt a tájékoztatás megadására, az adat helyesbítésére, zárolására, törlésére, az érintett tiltakozási jogának figyelembevételére kötelezi.


Az adatkezelő az érintett adatainak jogellenes kezelésével vagy az adatbiztonság követelményeinek megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni. Az adatkezelő mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt az adatkezelés körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt annyiban, amennyiben az a károsult szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartásából származott.


19.2 Mik a következményei a panaszoknak a cégre nézve?


A hatósági eljárások esetén (akár az adatvédelmi hatóság jár el, akár a médiahatóság), végső soron bírság szabható ki. A bírság összege a NAIH eljárás esetén 100 ezer Ft-tól 10 millió Ft-ig terjedhet, NMHH eljárás esetén 50 ezer Ft-tól 500 ezer Ft-ig.


Egyebekben a NAIH a panasz alapján – amennyiben azt nem utasítja el – vizsgálatot indít. A vizsgálat során felvilágosítást kérhet az adott cégtől, vizsgálódhat az adott cégnél, iratokba betekinthet. A vizsgálat során, amennyiben megalapozottnak tartja a jogsérelem fennállását, felszólíthatja a céget a sérelem megszüntetésére. Amennyiben a cég nem tesz eleget a hatóság kérelmének, úgy a hatóság további intézkedésekről dönthet. Így dönthet úgy, hogy egy jelentéssel lezárja a vizsgálatot. A jelentés nyilvános, és tartalmazza a vizsgálat során feltárt tényeket, az ezeken alapuló megállapításokat és következtetéseket. A hatóság jelentése bíróság vagy más hatóság előtt nem támadható meg. Ezen kívül indíthat a NAIH adatvédelmi hatósági eljárást. A hatósági eljárás végén kötelezheti a céget az adatok helyesbítésére, törlésére stb. attól függően, hogy milyen tárgyú volt a panasz. Amennyiben a hatóság úgy ítéli meg, úgy bírósághoz is fordulhat az adott ügy kapcsán.


Az NMHH a fentiekben írtakhoz hasonlóan jár el. Hatósági eljárást folytat le, amelynek végén kötelezheti az adott céget a jogsértés megszüntetésére, továbbá bírságot is kiszabhat, amelynek mértékét az eset összes körülményeire tekintettel mérlegeli.


Amennyiben bíróság elé kerül az ügy, úgy a bíróság megállapíthatja a jogsértést, szintén kötelezheti az adatkezelőt a jogsértő helyzet megállapítására, és amennyiben az érintett kártérítési összeget is érvényesített, úgy a bíróság ennek megfizetésére is kötelezetheti a jogsértő adatkezelőt.


19.3 Kaphatok pl. kártérítést?


Abban az esetben, ha bírósághoz fordulunk adatkezelési jogsérelem miatt, és a bíróság megállapítja a jogsértést, úgy a törvény alapján lehetőségünk van kártérítést is követelni. A kár bekövetkezését, valamint annak összegét magunknak kell bizonyítani. A kár mértéke mindig az adott helyzettől függ, azaz attól, hogy mekkora jogsérelem érte az érintetett.


Az adatkezelő mentesülhet a felelősség alól (azaz nem kell kártérítést fizetnie), ha bizonyítja, hogy a kárt az adatkezelés körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Ezen kívül – amennyiben bármilyen mértékben az érintett (aki a jogsértést elszenvedte) szándékosan járt el vagy súlyosan gondatlanul, és a kár bekövetkezése részben vagy egészben erre vezethető vissza, úgy a kárnak ezt a részét az adatkezelő nem köteles megtéríteni.


19.4 Pénzbe kerül-e nekem, hogy jogorvoslatot kérjek?


Amennyiben az adatvédelmi hatóságnál teszünk bejelentést, úgy az adatvédelmi vizsgálat lefolytatása ingyenes, a vizsgálat költségeit a hatóság előlegezi és viseli.

Az NMHH-hoz intézett kérelem esetén a vizsgálat lefolytatásának díja 3000,- Ft az NMHH weboldalának tájékoztatója szerint

(http://nmhh.hu/cikk/4069/Altalanos_tajekoztatas_az_NMHH_elektronikus_hirdeteskuldessel_kapcsolatos_eljarasarol)

A személyes adatok védelmével összefüggésben indított per illetékmentes, azaz a kérelmező fél számára ingyenes.


20.) Mi a helyzet akkor, ha azt a céget, amelyiknek megadtam adataimat felvásárolja egy másik, vagy egyesül vele? Ilyenkor az új cég megkereshet?


A kérdés kapcsán elsősorban azt szükséges tisztázni, hogy az új cég hogyan került a régi cég pozíciójába (beolvadt, összeolvadt, megvásárolta stb.). Ugyanis, amennyiben összefoglaló néven jogutódlás történik a két cég között (régi és új cég), úgy a korábbi cég jogai átszállnak az új cégre. Ennek megfelelően, amennyiben az előző cég jogszerűen rendelkezett a személyes adatokkal, úgy az új cég is jogszerűen átveheti ezt az adatbázist, és küldhet pl. címzett elektronikus reklámüzeneteket az adatbázisban szereplőknek. Természetesen a tájékoztatási kötelezettség ez esetben is fennáll, azaz mindenképpen akkor jár el leginkább jogszerűen az új cég, ha az első megkeresésben felhívja a címzettek figyelmét az adatkezelő személyében bekövetkező változásról.


21.) Hogyan lehet az, hogy átadják az adataimat más cégnek, mint akinek megadtam? Nem kellene erről legalább tájékoztatást kapnom?


De. Sőt az adattovábbításhoz nem elegendő a tájékoztatás, ahhoz szükséges az érintett előzetes, megfelelő hozzájárulása is. Amennyiben a hozzájárulásunk nélkül kerülnek az adataink más személy birtokába, úgy az jogszerűtlenül történik, és az érintett jogosult kérni az adatai törlését mind az adatátadó, mind az adatátvevő cégtől.


22.) Milyen adatok ne adjak meg soha? (Banki adatok pl.)


Általánosságban nem állapítható meg azon adatok köre, amelyeket semmilyen esetben sem szabad megadni. Az adatszolgáltatás mértéke mindig a konkrét eset összes körülményétől függ. Így például egy banki tranzakció (pl. online bankkártyás fizetés) esetén természetes, hogy banki adatok megadására is sor kerül. Mindazonáltal itt sem mindegy, hogy kinek a részére történik az adatszolgáltatás. Mielőtt tehát pl. online fizetünk bankkártyával, érdemes megvizsgálni az adott webshop fizetési feltételeit, valamint adatvédelmi tájékoztatóját, ahol bővebb információt kaphatunk arról, hogy a megadott adataink közül mely adatok kerülnek kizárólag bankhoz, és melyek a weboldal tulajdonosához. Jellemzően a bankok, illetve a kártya kibocsátó társaságok biztosítani szokták, hogy online fizetés esetén is a banki adatok egy elkülönült rendszeren belül csak a bankhoz fussanak be, így a webshop üzemeltetője ezen adatokhoz nem férhet hozzá.


Online fizetés esetén jellemzően az a legbiztosabb, ha a fizetés során az adott weboldal a bankunk oldalára átvezet, és a bankkártya adatok már a bank weboldalán keresztül történnek megadásra.


Természetesen azon adatszolgáltatás esetén, ahol fizetésre vagy egyéb pénzügyi tranzakcióra nem kerül sor, gyanús, ha mégis bekérnek banki adatokat. Ilyen esetben soha ne adjunk meg semmilyen banki információt, kártyaszámot, CVC kódot, és különösen PIN kódot vagy egyéb titkos azonosítót.


Soha ne adjunk meg semmilyen adatot olyan weboldalon, ahol látszólag semmilyen szolgáltatásnyújtás nem történik, mégis rengeteg adatot bekérnek tőlünk. Ezek az oldalak ún. ”adathalász” oldalak, ahol valójában csak azért történik az adatszolgáltatás, hogy később ezen adatokkal a weboldal tulajdonosa vagy üzemeltetője visszaéljen. Mindig fokozott figyelemmel járjunk el, amikor bármilyen ilyen gyanús oldalra tévedünk, és lehetőleg semmilyen személyes adatot ne adjunk meg.


Ügyeljünk arra is, hogy a személyes adatoknak van egy olyan köre, amelyeket csak különös odafigyeléssel lehet kezelni, és ehhez külön írásbeli hozzájárulás beszerzése szükséges. Ezek az ún. különleges vagy érzékeny adatok. Ide tartoznak az egészségügyi adatok, betegséggel, kóros szenvedéllyel (pl. dohányzási szokásokkal) kapcsolatos adatok, politikai, vallási nézetek stb. Amennyiben ilyen adatok megadását kérik tőlünk, fokozott körültekintéssel járjunk el, és csak akkor adjuk meg ezen adatokat, ha valóban meggyőződtünk arról, hogy az adataink jó kezekbe kerülnek.


23.) Minden egyes regisztrációkor ugyanazt az email cím, felhasználó név és jelszó kombinációt használom? Ezzel vissza tudnak élni a cégek?


Alapvetően fontos, hogy ne használjuk ugyanazt a felhasználó nevet és jelszót több postafiók, közösségi oldal, webshop stb. esetén, ezzel ugyanis eleve megteremtjük a lehetőséget arra, hogy a megadott adatainkkal visszaéljenek. Amennyiben promóciós játékokra, weboldalra regisztrálunk minden esetben olyan adatokat (felhasználónevet és jelszót) adjunk meg, amely nem egyezik egyetlen postafiókunk, közösségi oldal profilunk belépési azonosítójával, és különösen semmilyen tekintetben sem azonos vagy hasonlít az internet bankunk részére megadott felhasználó névvel, illetve az ott használt jelszóval, PIN kóddal.


A jelszó megfelelő védelme minden esetben az érintett felelősségi körébe tartozik, így mindenképpen javasolt valamennyi jelszót, PIN kódot megfelelően őrizni, és harmadik személyek részére semmilyen esetben sem kiadni.


A fentiekben írtak kizárólag tájékoztató jellegűek és nem teljes körűek. A weboldalon feltüntetett információk semmilyen körülmények között nem adnak hivatkozási alapot egyetlen hatósági vagy bírósági eljárásban sem. A konkrét eset körülményeitől függően egyéb jogszabályi előírások is irányadóak lehetnek, így mindig javasolt az eseti konzultáció.


A tájékoztató teljes anyaga és annak valamennyi részlete a DIMSZ és Dr. Hatházi Vera Ügyvédi Iroda kizárólagos szellemi tulajdonát képezi. A DIMSZ és/vagy a Dr. Hatházi Vera Ügyvédi Iroda előzetes írásos hozzájárulása nélkül tilos a tájékoztatót, illetve annak bármely részletét – magáncélú belső használat kivételével – felhasználni, így különösen többszörözni, bármilyen adathordozón rögzíteni, terjeszteni, bármilyen módon a nyilvánossághoz közvetíteni, valamint nyilvánosan előadni. A DIMSZ és/vagy Dr. Hatházi Vera Ügyvédi Iroda a tájékoztatóval, annak szövegével kapcsolatos minden jogot fenntart.


Amennyiben Önben mégis felmerül olyan kérdés, mely nem szerepel listánkon, felteheti a „Kérdésem, problémám van” menüpontban írásban, vagy telefonon munkatársainknak a (06-1) 766-4554 számon.



 

Link küldés
.
Cikk nyomtatás

TOVÁBBI KÉRDÉSEK


Amennyiben további kérdése van, melyre nem kapott választ a Gyakori kérdések vagy a Jogszabályok menüpontban, kérjük, írja meg nekünk, vagy hívjon bennünket és igyekszünk mielőbb megválaszolni.

EGYÜTTMŰKÖDÉS



A DIMSZ Email Marketing Tagozata üdvözli a Tisztelt Vásárló Program létrejöttét és tagjai magukra nézve kötelezőnek tekintik a program alapelveit, vállalva, hogy tevékenységüket ezen elvek mentén folytatják.

HÍRLEVÉL


Amennyiben szeretne további tájékoztatást kapni a Tisztelt Vásárló Programról, kérjük, iratkozzon fel hírlevelünkre!


Tájékoztatjuk, hogy adatait kizárólag abból a célból kezeljük, hogy hírlevelünket elküldjünk az Ön részére. Az adatok kezelője a Direkt és Interaktív Marketing Szövetség. (1138 Budapest, Madarász Viktor út 47-49. 5. em.). Bármikor kérhet tájékoztatást a személyes adatai kezeléséről, vagy kérheti azok törölését, helyesbítését az alábbi címeken: 1138 Budapest, Madarász Viktor út 47-49. 5. emelet címen vagy a benko.livia@dimsz.hu e-mail címen. Az adatok feldolgozását a Multicom Contact Kft. (Cím: H-1121 Budapest, Zsigmondy Vilmos u. 8/b.) végzi.

Kérdése van?


Adatvédelem
Nevem:
Email címem:
Tájékoztatjuk, hogy elküldött üzenetét és megadott adatait kizárólag abból a célból kezeljük, hogy üzenetét meg tudjuk válaszolni a későbbiek folyamán. Az adatok kezelője a Direkt és Interaktív Marketing Szövetség. (1138 Budapest, Madarász Viktor út 47-49. 5. em.). Bármikor kérhet tájékoztatást a személyes adatai kezeléséről, vagy kérheti azok törölését, helyesbítését az alábbi címeken: 1138 Budapest, Madarász Viktor út 47-49. 5. emelet címen vagy a belai.krisztina@dimsz.hu e-mail címen. Az adatok feldolgozását a Multicom Contact Kft. (Cím: H-1121 Budapest, Zsigmondy Vilmos u. 8/b.) végzi.

TÁMOGATÓK:


ALAPÍTÓK:


EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNEREK:


MÉDIA PARTNEREK:


HATÓSÁGI PARTNEREK, EGYÜTTMŰKÖDŐ SZAKMAI SZERVEZETEK:

BÖNGÉSSZEN A CÍMKÉK KÖZÖTT!

  GVH  adathalász  adatkezelés  adatvédelem  bírság  bűntetés  csalás  csalók  direkt és interaktív marketing szövetség  facebook  fogyasztó  nyereményjáték  online vásárlás  promóció  spam  személyes adatok  tisztelt vásárló program  webshop  átverés 

Minden jog fenntartva! 2013 Tisztelt Vásárló Program

Köszönjük a Webrának az oldal elkészítésében
és üzemeltetésében nyújtott támogatását.